Kehidakustány
Üdvözöljük Kehidakustányban, mely a festői szépségű Zala völgyében, a Zala folyó két oldalán található. Az 1977-es esztendőt írtuk, amikor egyesüléssel létrejött Kehidakustány.
Ősi története Kehidának és Kustánynak az írott történelmet megelőző korig nyúlik vissza. Legjelentősebb régészeti emlékeinket a falu közvetlen határában feltárt avar kori temetők adják. Írott forrásban először Kustány nevével találkozhatunk 1181-ben, Kehidáéval 1232-ben a híres kehidai oklevélben.
A szerzetesrendek is rátaláltak e csodás erdőkkel, mezőkkel tarkított vidékre, erre utal az, hogy közvetlen közelünkben három pálos kolostor is állt. Az egyik Kustányban a Zala folyó által határolt Szigeten, templomának romjai ma is láthatóak. A középkorban a falu urai udvarházat emeltek, melyhez templom is tartozott. Ezt várrá erődítették, amit a török 1588-ban pusztított el.
A mai is álló kúriát valamint a barokk templomot a Hertelendy család építette AZ 1700-as években. Kehidán élt 1808-1854-ig kehidai Deák Ferenc az első független Magyar kormány igazságügyi minisztere. A XX. században a Deák birtokon létrehozott mezőgazdasági szakiskola működése biztosította, hogy a település továbbra is a környék szellemi központja maradhatott.
A valaha Deák Ferencnek otthont adó település ma sokak által kedvelt turisztikai célpont lett, ám megőrizte nyugalmat árasztó ódon hangulatát. Az egyre növekvő népszerűséghez minden adott.
A Kehida Termál sokrétű szolgáltatásai mellett a szabadidő hasznos eltöltéséhez számtalan lehetőség nyílik, mint pl.: a horgászat, vadászat, lovaglás, múzeumlátogatás, vagy csak egy romantikus séta oxigén dús levegőn, csodálatos természeti környezetben, a szemet gyönyörködtető dombok zöld lankái közt. A falu és a közeli települések színvonalas vendéglátó egységei kitűnő boraikkal és gasztronómiai különlegességekkel várják az idelátogatókat.
Almásháza
(10 km-re Kehidakustánytól a 76. sz. főúton Zalaegerszeg felé)
A község első írásos említése 1198-ból származik (Almas). 1513-ban Almási János és Hagymási Miklós egy-egy portáját említik, valószínű ezért kapta a település az Almásháza nevet. A történelem során többször elnéptelenedett vagy elpusztult, az 1700-as évektől a Batthyány család majorsága volt. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát, előtte 1864-ből való kőkereszt áll. Az egykor mezőgazdaságból élő település lakósai ma falusi turizmussal foglalkoznak. Kiemelkedő a hagyományőrző rendezvény a „Szérűskert fesztivál”, melyet minden évben szeptember második hétvégéjén tartanak.
Zalacsány
( a 76. Sz. főút mentén Kehidakustánytól 5 km-re fekszik)
A település szülöttje Csány László (1790), a második független Magyar kormány közlekedési és postaügyi minisztere, később Kossuth Lajos teljhatalmú erdélyi kormánybiztosa. 1849. október 10-én több társával vértanúként Pesten felakasztották. Az épület az 1800-as évek közepén a Batthyány-család tulajdonába szállt át, melyet később kibővítettek és barokk stílusban felújítottak. 1945 után nevelőotthonként üzemelt, napjainkban szálloda.
Kallósd
(5 km Kehidakustánytól)
A zalai dombok között megbúvó kis falucska lélekszáma 106 fő. A Zalaszentgrót-Kehida útvonalról közelíthető meg, Kehidától mintegy 5 km. Nevezetessége az 1260 táján épített, Árpád-kori kerektemplom, mely országos jelentõségű műemlék. A gótikus részformákat tartalmazó, román stílusú körtemplom belsejében hat csúcsíves ülõfülke van, falában keskeny lépcsõn lehet feljutni a fából készült karzatra. Kupolája harang alakú. A falu határában kelleme séta keretében a ma már egyre ritkábban látható boronafalú, zsúpfedeles pincékkel is találkozhatunk.
Zalaszentgrót
(14 km Kehidakustánytól)
A 7 településbõl 1984-ben létrehozott város közel 8000 lakójával az ország 100. városa. Nevét a XI. században élt vértanú-püspökrõl, Szt. Gellértrõl (Hl. Gerardus) kapta. A Zala partján látható a XVIII. században épült a Batthyányi barokk-reneszánsz kastély. Parkjában többszáz éves platánfák, óriási magnóliabokor, és egyéb botanikai ritkaságok láthatók. A kastélyban ma gyermekotthon működik. A szomszédos „Kiskastély” a cselédség lakóhelye volt, melyben most gazdag helytörténeti és tűzoltó múzeum működik. Az épületek elõtti ligetben felállított „történelmi emlékmű” hatalmas bronz turulmadara a város hõsi halottainak emlékét õrzi. A tér színfoltja a hattyún ülõ kisfiút megformázó díszkút is. A város egyik jelképe a felújított XIX. századi négy lyukú kõhíd, mely a város múltbani közlekedési és kereskedelmi jelentőségére utal. Kisszentgrót városrészben, a Balatoni út mellett látható a város másik szimbóluma a XIII. századi román - kora gótikus kolostortemplom helyreállított tornya, a Romtorony, ahol a nyári hónapokban gyakran rendeznek szabadtéri koncerteket. A Szent Grót Termálfürdõ télen-nyáron fogadja látogatóit, A Zalai Borút Egyesület állomáshelyei, minõsített pincéi, kiváló borai kellemes szórakozást, kikapcsolódást ígérnek. A horgászok 8 tó kínálatából választhatnak; gazdag zsákmányra számíthatnak a vadászok is a térségben.
Dötk
26 főt számláló apró falucska, Kehidától 16 km-re, a Dötk patak mentén. A falu képe híven tükrözi a régi népi építészet szépségeit. A templomot is egy régi módos parasztporta átalakításával építették, a múlt század elején. A Dötki patakon létesített tavak a horgászok, a természet szerelmeseinek paradicsomává váltak. Dötk a székhelye Ökorégió Alapítványnak., mely a régió fenntartható környezettechnológiákat bemutató, fejlesztõ, ökologikus építészetet prezentáló és természetvédelmi tevékenységet végzõ központja. A település másik büszkesége a Zalai Borút Egyesület Noé Borháza is.
