.

Deák-kúria - a „haza bölcsének” egykori otthona.Deák Ferenc (1803 – 1876) munkássága nyomán a „Haza bölcse“ elnevezést kapta. 1833-ban jelent meg a politika színpadán a pozsonyi országgyűlésben. Ellenzéki politikusként síkraszállt a Magyar nyelv és a jobbágyság sorsának javításáért, valamint a közteherviselésért. Ellenezte a halálbüntetést, síkraszállt a vallási- és szólásszabadságért. 1848-ban AZ első Magyar kormány igazságügy minisztere. Deákot reformtörekvéi AZ 1840-es évek legismertebb és legnépszerűbb politikusává tették. Kiemelkedő szerepet játszott a Kiegyezésben. Munkájának köszönhető, hogy végül Magyarország elindulhatott a polgári fejlődés útján.

A templom építéséhez Hertelendy Gábor l747-ben fogott hozzá, felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, ezt a titulusát jelenleg is őrzi. A tornya 1807-ben készült el. Berendezése barokk munka, diadalív szerű főoltára AZ angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4 q súlyú. Részletes egyházműemlék-történeti leírást a templom bejáratnál elhelyezett tájékoztató táblán olvashatnak.

A gyurgyalag jellegzetes hangú, színesen pompázó madár. Jellemzőjük, hogy fészkelő helyeiket löszfalakba vájják. Ezek általában 50 vagy annál több párból álló költőtelepek. Költőüreg ük egy kb. 150 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. Tojásait pár napos eltolódással rakja Le. 6-7 tojásból álló fészekalján már AZ első tojás lerakása után megkezdi 20-22 napos kotlását. Tojásai a lerakás időbeli eltolódása miatt különböző fejlettségűek és a fiókák kirepülése sem egy időben zajlik. A fiókák kb. 30 nap alatt tanulnak meg repülni. A kotlást és táplálást a szülők váltva végzik. A gyurgyalagok tápláléka repülő rovarokból áll. Hűvös időben gyakran fog házi méhet, a méhészek nagy bánatára. Költöző madár. Hazánkban május végétől augusztus közepéig tartózkodik. A tet a déli féltekén töltik.

Deák nagyon szerette a természetet. Sok időt töltött kehidai birtokán. A legenda szerint gyakran üldögélt a kutat körbeölelő fák alatt gondolataiba mélyedve.

Építészeti stílus: Gótikus

A kustányi templom még romjaiban is méltóságot sugall. A hajdan két falu: Alsó-, vagy Egyházaskustány és Felsőkustány volt. Egyházaskustány plébániatemplomát a Zala folyó szigetén kb. A XII. században építették, első említése a 1256-ból való. A régi sziget neve feltehetőleg Elek szigete volt, később Kustányi sziget, majd AZ ITT élt remetékről Remetének nevezte a nép. A török portyázások során állagában leromlott templomot a XVIII. században helyreállították. A maradványokból arra lehet következtetni, hogy egy kívülről is tagolt 6 méter széles és 18 m hosszú, talán 7,5 méter magas épület lehetett. Stílusát tekintve gótikus, keletelt (a névadó szent ünnepének napján kellett a hossztengelyben végigsütnie a felkelő nap fényének.), téglafalazatú templomrom. Látható részei: Ny-I homlokzatának egy része, AZ É-I és a D-I fal kis szakasza. Ny-I homlokzata részben AZ oromfal magasságáig, a csatlakozó É-I és D-I falból kis szakaszok, alacsony magasságban maradtak fenn. A Ny-I homlokzat középtengelyében AZ egykori kapu helye, felette konzolpárról induló torony csonkja, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékek láthatók. A Ny-I falon barokk és középkori boltozat maradványait látjuk.